Színház

Alekszej Nikolaevich Arbuzov: Kései találkozás Romantikus vígjáték Az előadást 12 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.

Pierre Sauvil: Napfény kettőnknek magyarországi bemutató

Közönségünk egy olyan egyszemélyes színházi estet láthat, ami tudatosan egymás mellett megidézi a "színházi" írót és a "kávéházi", ismeretlen arcát, nem színpadra szánt szövegein keresztül. Az estet 3 fős zenekar kíséri, az elhangzó zenék Fesztbaum Béla szerzeményei.

Romain Gary (Émile Ajar): Salamon király szorong Magyarországi bemutató

Székely Csaba maga mondta, hogy színdarabjai írásakor különösen érdeklik a sorstragédiák, a megtépázott, tönkrement egzisztenciák, illetve bármiféle – családi, társadalmi – hatalmi mechanizmus működése, az emberi manipuláció természetrajza. A Semmi se bánok főszereplője az egykori román titkosrendőrség ma már nyugdíjas tagja. De a mű nem az ügynökkérdést tárja fel, hanem – egyebek mellett – azt: a diktatúra szolgálattevőjének régi bűnei hogyan hatnak rá a mában. Ha egyszer képes volt beengedni a sötétséget, az benne marad-e örökre? S vajon ha valakit képes megmenteni a borzalmas jövőjétől, megmenti-e saját magát a rémes múltjától?

A Táncórákban egy különös intellektusú, autista fiatalember szeretne táncleckéket venni az egykori Broadway-klasszis táncostól, aki egy balesetben súlyosan megsérült. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel, milyen is a másik világa. Mark St. Germain remek humorú darabja nem csupán arról szól, hogy mégiscsak közös ez a világ, amelyet ki így lát, ki úgy, hiszen mindenki másképp egyforma. Hanem arról is: néha nem árt érzelmekből is leckéket vennünk.

Mark St. Germain: Freud's last session című darabja Magyarországon. Jordán Tamás partnere Alföldi Róbert, aki a darab látványtervezője és rendezője is egyben.

„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.

A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja. Mi minden múlik egyetlen emberen? Vagy egy találkozáson? A lelkiismereten?

Az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere túl van a tizedik kiadáson. A belőle készült színdarabot a bécsi ősbemutató után a Rózsavölgyi Szalon színpadán láthatják Magyarországon elsőként. A regény 2012-ben elnyerte az Aegon Művészeti Díjat.

Jordán Tamás beszél színházról, életről, saját magáról - erős öniróniával.