Napfény kettőnknek. - Szervét Tibor és Sipos Vera

„Mindenki azt várja, hogy elkezdődjön az élete, mielőtt véget érne.” Audrey Schebat francia író szórakoztatóan okos és meghatóan szellemes darabja egy pszichoanalitikus-zongoraművész házaspár életén keresztül vizsgálja a párkapcsolatot, annak időtállóságát, és azt, hogy képesek vagyunk-e szembenézni az idő múlásával.

Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben.

Gary úgy érzi, mindent megad a családjának. Értük dolgozik állandóan, ügyfeleivel is ezért jár el golfozni, meccsekre. Maggie magányosnak és elveszettnek érzi magát a házasságukban. Nem tudja, mit akar, csak azt, hogy képtelen így folytatni. Két középkorú ember.