1880-ban, a budapesti Nemzeti Színházban bemutattak egy vígjátékot, amely egyszerre váltott ki lelkesedést és felháborodást, vagyis: botrányos siker volt. A drámatörténet úgy tartja nyilván, hogy Csiky Gergely Proletárok című komédiájánál kezdődik a realista igényű magyar társadalmi dráma.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. március 3. csütörtök, 19:00
Csiky Gergely: Prolik (Ingyenélők)
tragikomédia
1880-ban, a budapesti Nemzeti Színházban bemutattak egy vígjátékot, amely egyszerre váltott ki lelkesedést és felháborodást, vagyis: botrányos siker volt. A drámatörténet úgy tartja nyilván, hogy Csiky Gergely Proletárok című komédiájánál kezdődik a realista igényű magyar társadalmi dráma.
A harmincnyolc éves, tekintélyes hivatalokat ellátó római katolikus pap, teológiai professzor és szentszéki ügyész legendásan művelt, rengeteg nyelvet beszélő férfi, aki már túl van több nagyszínpadi sikerén. A többször Ingyenélők címen játszott Proletárok mozgalmas cselekménnyel, mulatságos figurákkal, vígjátéki hatásokkal, de erősen fanyar ízekkel tart görbe tükröt a kornak, érdekes, fordulatos, mulatságos és nagyon modern mű –akár tizenhárom évvel a kiegyezés után, akár a huszonegyedik században találkozunk vele.
A Proletárokra válaszul az Egyház megfeddte Csikyt, hogy hagyjon föl minden irodalommal, térjen vissza egyházi teendőihez, erre ő végleg elbúcsúzott a papi pályától, kilépett az egyházból, áttért lutheránus vallásra, megnősült, és élete hátralévő idejében a magyar irodalmi élet egyik meghatározó alakjává vált. Mivel erős dohányos volt, és világéletében agyonterhelte magát munkával, fiatal kora óta beteg szíve negyvenkilenc éves korában végleg felmondta a szolgálatot. Csiky Gergely korát meghaladó művei közül a Proletárok az egyik legnépszerűbb és legtöbbször előadott színmű.
Rendező: Máté Gábor
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Füzér Anni
Dramaturg: Sirokay Bori
Zenei munkatárs: Nagy Zoltán
Súgó: Szecskó Andrea
ügyelő: Hódosi Ildikó
Rendezőasszisztens: Lázár Rita
Bemutató: 2010.11.05.
David Eldridge párkapcsolati trilógiájának ez a befejező, de önálló darabja. A Rózsavölgyi Szalon mindhárom mű bemutatását vállalta: a Kezdet és a Bármit mondhatsz után most következik A vége Hegyi Barbarával és Schneider Zoltánnal. A rendező most is Dicső Dániel, a dramaturg Hárs Anna, a jelmeztervező Cselényi Nóra, a díszlettervező Enyvvári Péter.
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.
Az írósztár, Benjamin Rubin és a feltörekvő fiatal szerző, akit „nemzedéke hangjának” tartanak, Marton Wegner egy lelakott villában találkoznak –…
Két generáció, két eltérő szemlélet. Kinek kell igazodnia a másikhoz? Ki fogja megérteni a másikat és hogyan? A Felső szomszédok…
„Mindenki azt várja, hogy elkezdődjön az élete, mielőtt véget érne.” Audrey Schebat francia író szórakoztatóan okos és meghatóan szellemes darabja…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
