Rózsavölgyi Szalon - Arts & Café
  • Nyitólap
  • Műsor
  • Előadások
  • Művészeink
  • Rólunk
    • Hírek
    • Sajtómegjelenések
    • Történet
    • Technikai információk
  • Jegyinformációk
  • Online jegy- és bérletvásárlás
    • Online jegyvásárlás
    • Online bérletvásárlás
  • Hírlevél
  • Kapcsolat
  • English
  • Rózsavölgyi Kiadó és Webáruház
  • Kávéház
    • A kávéházról
    • Étlap - Itallap
  • Magvető Café
  • Facebook
  • m_youtube
Online jegyvásárlás
  • hu
    English
    Magyar
    Slovenčina
    Polski
    Dansk
  • 0

    0 tétel a kosárban

    Kosáridő:
    00:00

    Összesen fizetendő: 0 Ft
    tovább a kosárba

Program


Vitéz lélek

Vitéz lélek

Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán, sokgyermekes szülők harmadik gyermekeként. Ősei mind székelyek voltak. Édesanyjától, akit a legjobban szeretett a világon, „a lélek, a szív költői libbenéseit” és humorát örökölte,mégis édesapjának szenvedélyes alakja izgatta mindvégig.Nagyapjának „világjavító” indulata és „kényuraságra hajlamos” természete ugyancsak tovább élt benne.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2015. március 2. hétfő, 19:00

  • Leírás
  • Alkotók, színészek
  • Képek, videók
Utolsó leheletéig Farkaslaka írója maradt.Lélekben sohasem hagyta el szülőföldjét, de sokáig nyugtalanul cikázott Kolozsvár és Budapest között. Tartós, nyugalmas otthonra csak életének utolsó harmadában lelt Budán.1966. május 26-án halt meg, a Farkasréti Temetőben mintegy tizenötezer ember búcsúztatta. Két hét múlva kívánságának megfelelően Farkaslakán helyezték örök nyugalomra.

Az irodalomtörténet prózai műveit, a novellistát és a regényírót tartja a legtöbbre. Vele kapcsolatban leginkább a tündéri realizmust és a népi szürrealizmust emlegetik az esztéták. Az Ábel-trilógia megszületésével a székelység, mint olyan – öltött a magyar tudatban emblematikus alakot. Drámai életművének megítélése máig vita tárgya, de azt kritikusai is elismerik, hogy az Ősvigasztalástól kezdve minden színdarabja figyelemre méltó, újító kísérlet. Bár nem egyműves szerző, leginkább az Énekes madár írójaként tartjuk számon.

A Nemzeti Színház most bemutatásra kerülő darabja, a Vitéz lélek 1940 októberében, közvetlenül az észak-erdélyi bevonulást követően született. Bemutatója 1941. január 25-én volt Pünkösdi Andor rendezésében, a Németh Antal vezette Nemzeti Színházban. A dráma az 1928-ban keletkezett Himnusz egy szamárral című elbeszélés alapján íródott: „…egyik legtökéletesebb remeke a novellairodalomnak” – mondja róla Németh László. A nemrég elhunyt Görömbei András pedig így jellemzi e művet: „Mennyi minden együtt van itt néhány lapon: háborús nyomorúság, állhatatlan hűtlenség, fájdalom, reménykedés, különcség, büszkeség, hatalmaskodás, és valamiféle természetes, mégis legendába illő szabadságvágy… Tiszta realitás és tiszta mese, miközben megjelenik benne a mítoszképző archaikus tudat is.”

A „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarab alapvetően különbözik a novellától. Nemcsak azért, mert a főhőst átkeresztelte a szerző, hanem mert a színműben, mely már a második világháború idején született, az eredeti szamaras történet jelképisége már egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, Balla Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája. Annak az elbeszélése ez, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt.A maga korában Tamási ezzel a „programmal”, mely kardcsörtetés helyett arra buzdít, hogy „műveljük meg kertjeinket”, korántsem aratott osztatlan sikert. Alapállása akkor naivnak tűnt a kortársak szemében, de a történelem nagyon hamar bebizonyította, hogy a 20. század igazi katasztrófája a „kis világok” pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása lett – elég, ha csak a Ceausescu-féle falurombolásra gondolunk.

Tamási ebben a művében már nem a székely nyelvjárás szembetűnő stíluselemeivel él. Nem egy édes-bús népszínművet ír, hanem a magyar néplélek igazi drámáját viszi színre. Azt a párbeszédekben megragadható dinamizmust mutatja föl, s hozza drámaíróként játékba, mely az egy nyelvet beszélő közösségeket végső soron összetartja – ahogyan a múltban, úgy reményeink szerint a jövőben is.
Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

Rendező
Herpai Rita

Herpai Rita

Rendező asszisztens
Köntzei Árpád

Köntzei Árpád

Zeneszerző
Olekszandr Bilozub

Olekszandr Bilozub

Díszlet
Balla Ildikó

Balla Ildikó

Jelmez
Szász Zsolt

Szász Zsolt

Trill Zsolt

Trill Zsolt

Balla Péter
Horváth Lajos Ottó

Horváth Lajos Ottó

Lázár
Mécs Károly

Mécs Károly

Ambrus
Martinovics Dorina

Martinovics Dorina

Boróka
Reviczky Gábor

Reviczky Gábor

Nikita
Nagy Anna

Nagy Anna

Sári
Tóth László

Tóth László

Kristóf
Tenki Réka

Tenki Réka

Rozáli
Tóth Auguszta

Tóth Auguszta

Panna
Varga József

Varga József

Csorba
Újvári Zoltán

Újvári Zoltán

Büllents
  • Vitéz lélek

Ajánló


Felső szomszédok - Schneider Zoltán, Balázs Andrea, Nyomárkay Zsigmond, László Rebeka Jegyvásárlás

Felső szomszédok - Schneider Zoltán, Balázs Andrea, Nyomárkay Zsigmond, László Rebeka

Rózsavölgyi Szalon

Két generáció, két eltérő szemlélet. Kinek kell igazodnia a másikhoz? Ki fogja megérteni a másikat és hogyan? A Felső szomszédok…

A vége - Hegyi Barbara, Schneider Zoltán Jegyvásárlás

A vége - Hegyi Barbara, Schneider Zoltán

Rózsavölgyi Szalon

David Eldridge párkapcsolati trilógiájának ez a befejező, de önálló darabja. A Rózsavölgyi Szalon mindhárom mű bemutatását vállalta: a Kezdet és…

  • Általános Szerződési Feltételek
  • Adatkezelési Szabályzat
  • Vásárlási tájékoztató
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



  • Partnereink - Támogatóink
  • Adatkezelés
  • Közérdekű adatok
  • Impresszum
  • Kapcsolat