Rigoletto

A mantovai udvar nőket habzsoló férfitársadalmában a nemeseket szórakoztató torz bohóc senkit nem kímél vicceivel. Mégis azt reméli, hogy a maró gúny, amivel mások fájdalmát fogadja, nem üt majd vissza rá. Csak jól el kell választani a munkát és boldog magánéletét. De amikor lánya saját vágyait követve kilép a biztonságot adó zárt falak közül, épp Rigoletto titokzatos kettős élete okozza vesztét. 

Verdi műve nem véletlenül népszerű: az elfogadás és káröröm, a szerelem és önfeláldozás tragédiáját shakespeare-i mélységgel és magával ragadó zeneiséggel mutatja fel.

Fotó: Éder Vera, Pályi Zsófia

I. felvonás

1. kép 
A dalmű rövid előjátéka a cselekmény döntő mozzanatát, Monterone átkát és az ebből fakadó tragédiát vetíti előre. Mantua hercegi palotájának díszes báltermében vagyunk. Az udvar méltóságai sétálgatva járnak fel és alá, apródok jönnek, mennek, a szomszédos teremben táncolnak. Mantua hercege, ez a léhűtő, kéjenc fiatalember, semmiféle erkölcsi gátlást nem ismer, pazarló, kicsapongó életének egyetlen gondja az, hogy minél több nőt hódítson meg. Ez vezeti 'uralkodásának' minden mozzanatát. Amikor egyik udvaroncának kíséretében a színpadra lép, éppen azt meséli el, hogy miként óhajtja meghódítani legújabb kiszemelt áldozatát, egy ismeretlen gyönyörű fiatal leányt. Ez a tervezgetése azonban nem zavarja abban, hogy közben egy udvaroncának, Ceprano grófnak feleségére is kivesse hálóját. Egyik vagy másik nő, mindegy a hercegnek... A herceg udvari bolondja, kalandjainak hű segítőtársa, a púpos Rigoletto gúnyt űz a féltékeny Cepranóból, sőt, azt tanácsolja urának, hogy a grófot tegye el láb alól. A bál már-már forrongó hangulatát még jobban felszítja az ősz Monterone megjelenése: az ő leányát is meggyalázta a herceg. Rigoletto annyira felbőszíti gúnyolódásával, hogy a herceget is, Rigolettót is megátkozza. 

2. kép 
Mantua egy elhagyott negyedében, egy szűk sikátorban lakik Rigoletto. A színpadkép a bohócnak a Ceprano-palota szomszédságában levő kertes házát ábrázolja. Ebben a kis házban őrzi Rigoletto legféltettebb kincsét, egyetlen gyermekét, Gildát. Az ünnepségről hazatérő bohócot egy bérgyilkos, Sparafucile állitja meg útjában. Felajánlja neki szolgálatait arra az esetre, ha Rigoletto meg akarna szabadulni valamilyen ellenségétől. Mikor a bérgyilkos távozik, a púpos bohóc - aki mindenkit kigúnyol, aki rossz akaratú, aki gyűlöli az embereket - keserű monológban tárja fel mélyen érző lelke fájdalmát. Sparafucilével hasonlítja magát össze: az tőrrel, ő szóval gyilkol... Házába térve, boldogan szorítja magához keserves sorsának egyetlen vigaszát, Gildát. Lelkére köti lányának, hogy ne hagyja el a házat, majd mikor az utcán lépteket hall, távozik, hogy utánanézzen az éjszakai járókelőnek. A nyitva hagyott ajtón a diáknak öltözött herceg oson be, és Rigoletto távozása után forró szavakkal ostromolja a leányt. Vallomásának heve megszédíti Gildát, aki beleszeret a szegény diáknak vélt hercegbe. A herceg udvaroncai kiszimatolják időközben uralkodójuk legújabb szerelmének lakhelyét, s minthogy Gildát Rigoletto szeretőjének tartják, nemcsak hercegüknek vélnek szolgálatot tenni, de azt hiszik, hogy a mindnyájuk által gyűlölt bohócon is nagyot ütnek, ha a lányt elrabolják. Gilda elrablása sikerrel is jár, méghozzá a félrevezetett Rigoletto segítségével. A kétségbeesett bohóc hiába keresi már lányát. Monterone átka hatni kezd. 
 

II. felvonás
A hercegi palotában. Udvaroncaitól itt tudja meg a herceg, hogy Gildát idehozták; boldog izgalommal rohan hozzá. Ezalatt Rigoletto, fájdalmát a szokásos bohócmókák mögé rejtve, a palota minden zugát felkutatja eltűnt lánya után. Tudja, érzi, hogy lányát a gyűlölt udvaroncok csak ide hozhatták. A 'jó tréfán' kacagó udvar előtt felfedi, hogy az elrabolt Gilda nem szeretője, hanem a lánya, majd fájdalmának önkívületében nekiront az udvaronc-seregnek. A meggyalázott Gilda kétségbeesve omlik atyja karjai közé, aki sírva vigasztalja szerencsétlen leányát. A színen keresztül megy a vérpadra Monterone gróf; utolsó szavai feloldozzák a léha, kéjenc herceget átka alól. Rigoletto véres bosszút esküszik lánya megrontója ellen. 
 

III. felvonás
Sparafucile külvárosi lebuja. Rigoletto most látja elérkezettnek az időt, hogy igénybe vegye a bérgyilkos ajánlatát: megbízza, hogy az álruhás herceget gyilkolja meg. Az álruhás uralkodó megjelenik, és mit sem sejtve enyeleg Maddalenával, Sparafucile húgával. A jelenetet Rigoletto és Gilda a rozoga kerítésen keresztül meglesi; így akarja Rigoletto a csábítóba még mindig szerelmes Gildát kiábrándítani. Rigoletto eltávozik, de a visszaosonó, férfiruhában levő Gilda végighallgatja Sparafucile és Maddalena beszélgetését. Maddalena meg akarja menteni a daliás ifjút; Gilda elhatározza, hogy feláldozza magát méltatlan szerelmeséért. A természetben és az emberi lelkekben egyaránt tomboló vihar közepette a fogadóba bebocsátást kérő Gildát Sparafucile leszúrja. A vihar elültével Rigoletto visszatér, és megkapja a zsákba dugott holttestet. Épp a folyóba akarja dobni, mikor felcsendül a hazatérő herceg éneke. Borzadva tépi fel a zsákot, és még életben találja Gildát, aki atyja karjai közt hal meg. Rigoletto fájdalomtól összeomolva borul lánya holttestére. Monterone átka beteljesült. 
 

Romhányi Ágnes